Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

1848-49. POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC		2012.02.05. 11:54
AZ 1848 - 49. POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1846-tól egyre feszültebb a hangulat az osztrák birodalomban, erre rásegít a galíciai felkelés is és a 46-47-es évek gyenge termése. Ekkor ül össze az utolsó rendi országgyűlés, éles támadást intéznek a kormányzati rendszer ellen, a reformok megrekednek. Az alsótáblán az erőviszonyok kiegyenlítettek és éles ellentét bontakozik ki Széchenyi és Kossuth között. A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-ai ülésén általános támadást indított az abszolutizmus egész rendszere ellen. Fölirati javaslatában – melyet az alsótábla ellenvetés nélkül elfogadott – jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az országgyűlés feloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek István nádort és helyetteseit Bécsbe hívták. Így nem volt aki a főrendi táblát összehívja. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult, arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Március 13-án Bécsben is kitör a forradalom, Bécs a forradalmárok kezére kerül, Metternich lemond, majd elmenekül. A győztes bécsi forradalom radikalizálja a magyarokat is, március 14-én Kossuth indítványára – a 12 ponttal összecsengő módon – továbbfejlesztett fölirati javaslatot a főrendek elfogadták, másnap reggel két hajó vitte a fényes küldöttséget a fölirattal Bécsbe. A BÉCSI FORRADALMÁROK MEGSEGÍTÉSÉRŐL(VIDEÓKLIPP): http://www.youtube.com/watch?v=xeQbJ7xh6Hw A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. A “márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór félresöpörtek minden óvatoskodást, és március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetésekkel adnak nyomatékot. Március 15-én nagy tömeg gyűlt össze, aminek Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ezután a tömeg a Landerer Nyomdához ment, hogy a 12 pontot kinyomtassák, majd Táncsics kiszabadítása következett. Pesten vér nélkül győz a forradalom. TÁNCSICS MIHÁLY A HAZÁRÓL(VIDEÓKLIPP): http://www.youtube.com/watch?v=CZCN9pt97j4 Március 16-án a parlamenti küldöttség találkozik az uralkodóval, aki az udvar nyomására eleinte nem enged, majd a forradalom híre miatt mégis. Megígérik a pontok teljesítését és kinevezik Batthyányt miniszterelnöknek. Ekkor lázas törvényalkotó munka kezdődik, melynek eredménye az “áprilisi törvények”. Az uralkodó április 11-én szentesíti ezeket, és ezáltal az államalapítás óta a legfontosabb fordulatot hozzák. Nem túlzás a 48-as alkotmányról beszélni. Áprilisi törvények: függetlenségre vonatkozó törvények: független magyar minisztérium, amely minden jogkörrel rendelkezik, s mely jelentősen korlátozza a király befolyását, a külügyek intézése a király kezében marad, de létrehozzák a magyar külügyminisztériumot, melynek feladata a magyar érdekek érvényesítése. jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, megszűnnek a jobbágyi kötelezettségek (az úrbéri terhek és a papi tized), a paraszt megkapja a földet, a földbirtokost pedig az állam kárpótolja. Ez Közép és Kelet-Európa történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb jobbágyfölszabadítás. A földtörvény azonban nem foglalkozik a zsellérek problémájával, azok földet nem kapnak, így ez nem oldódik meg. Ehhez a törvényhez tartozik a felekezetek egyenjogúsága is. alkotmányos rend: életbe lép a cenzusos választójog, mely a korabeli Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz kötődött. A lakosság nagyobb hányada szavazott, mint Angliában. Megszűnt az előzetes cenzúra. Az alsótábla népképviseleti országgyűléssé válik, amit nem lehet feloszlatni és megalakulnak a parlamentnek felelős minisztériumok is. területi egység: unió Erdéllyel és a déli határőrvidékkel, a nemzetőrség megteremtése.     Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk